2009 áprilisában Japánban jártunk egy kedvezményes Finnair jegynek no meg a kiváncsiságunknak köszönhetően. Osakába repültünk (elnézést az írásmódért, a hivatalos magyar "Ószaka" valahogy nagyon nehezen jön ki a billentyűzetből), ez volt a bázisunk is. Egy bô hét alatt Japán összes valaha volt és jelenlegi fővárosát végiglátogattuk. Jártunk Narában, Kobéban, Kyotóban és Tokyóban. Legnagyobb szerencsénkre ráadásul épp cseresznyevirágzásra érkeztünk, ami az élményt -- ha lehet -- még fokozta.
A legnagyobb meglepetés talán az volt így Finnországból érkezve, hogy az emberek milyen kedvesek, közvetlenek és segitőkészek. "Észreveszik" a másikat és mégsem tolakodóak. Bár voltak vicces élményeink, amikor segitőkész japánok rendkivül tört és érthetetlen angolsággal próbáltak minket útbaigazítani látván, hogy éppen valami térképet tanulmányozunk. Előzetes félelmeinkkel ellentétben nem volt nagyon bonyolult tájékozódni, nagyon sok angol nyelvű térkép és útbaigazító tábla volt mindenütt (valamint a Katakanát is "betűzgettük"). A metró/HÉV legtöbbször angolul is mondta az információkat. Igaz, a fô turistacsapásokon mozogtunk, lehet hogyha jobban letértünk volna róluk már kicsit nehezebbé válik a dolgunk.
Még egy érdekes tájékozódási segédlet: az aluljárókijáratoknál általában jelölték az északi irányt (ez legtöbbször szükséges is volt a tájékozódáshoz, mert az emeletes aluljárórengetegben az ember könnyedén elveszthette az irányérzékét).
Mondanom sem kell, hogy a 8 napot végigettük. Ami meglepő volt, hogy egy dekát sem híztunk. Arra tippelünk, hogy ez az ételek rendkívüli frissessége és minősége miatt lehetett. A szusi is teljesen más volt frissen elkészítve, mint a boltban vett. Ettünk még mindenféle más nyers dolgot, valamint tempurát, koreait, zöldteafagyit, de az abszolút favorit a ramen (ízesített tésztaleves) volt. Ittunk rengeteg zöldteát és mindenféle más érdekes italokat hidegen és melegen az automatákból és a kifőzdékben.
Összességében Japán olyan volt mint amilyennek elképzeltük :), azok a dolgok amik az útikönyvben olvasva furcsának tüntek, ott a helyükre kerültek és valahogy nem is lehettek volna másképp. Úgy tűnt, hogy minden a legapróbb részletig végig van gondolva és az működik is, bár nem mindig az európai logika szerint. Azt nem tudom, hogy milyen lehet a japán mindennapokban élni, de turistaként meglepően kényelmes és rendkivül érdekes ország, ahova még szivesen visszatérnénk.
Használati utasítás: képek nagyulnak kattintásra. Miután megnagyult egy, a kurzornyilakkal lehet lépkedni az előzőre/következőre, nem kell becsukni, újranyitni.