Moszkva

2011 Húsvétja jó késõre esett, április végén már egészen tavasz-szerû itt északon is. Idén ráadásul pont egy meleghullám söpört végig erre, úgyhogy kiváló kirándulóidõnk lett. Szerencsére a finnek Nagypénteket is ünneplik, tehát négynapos volt a hétvége. Ezt kitoltuk egy kicsit az éjszakai vonatozással, így csütörtök estétõl kedd délelöttig az oroszok vendégei voltunk (a Helsinki-Moszkva »Tolsztoj« gyorsvonat is ízig-vérig orosz).

Vonatozás kellemes volt, bábuska hozott nekünk teát is, meg reggel valami mikro-szendvicset, de az étkezõkocsi is ott volt a szomszédban. A határra olyan éjfél körül értünk (visszefelé meg reggel 8 körül), így lehetett nyugodtan aludni a nagy orosz éjszakában, nem zargatták az egyenruhások hajnalban az embert (mint például a Budapest-Velence vonalon, ahol örökké felébresztgetnek lehetetlen idõpontokban).
A szálloda tényleg egy köpésre volt a pályaudvartól. Mindháromtól (Merthogy a Komszomolszkaja dupla metrómegállónál három pályaudvar is áll egymás mellett.) A recepciós leányzó szemrebbenés nélkül adott egy szép sarokszobát reggel, amikor megérkeztünk, pedig ugye csak délutántól lehetne becsekkolni. Szerencsére az egyes metróvonal pont a Vörös térre visz — gondolta Stirlitz. De a Vörös teret lezárták aznap építkezés és gyakorlatozás miatt (készültek május 1-re és május 9-re)… Így sétáltunk egyet a parkban, ami véletlenül pont a Kreml bejáratához vezetett minket, úgyhogy “gyorsan” be is mentünk körbenézni. Rendõrök mindenütt, akik fütyüléssel jelzik, ha mondjuk letérnél a derékszögben felfestett gyalogátkelõrõl, vagy valami egyéb ilyesmi bûnös cselekedetre szánnád el magad. Itt megtekintettük egy halom szép templomot. Volt pár tömegjelenetes “templomnak látszó múzeum”, de hátrébb, eldugva volt két kisebb is, amikbe alig tévedtek be a turisták.

Ugyanazon az 1-es metróvonalon továbbzötyögve a Szportivnaja állomásig, még pont zárás elött beértünk a Novogyevicsi kolostorba. Nagyon szép kis parkos környék, a kolostor is szép, nyugodt. 1524-ben alapították, ahhoz képest elég jól tartja magát ez a kis erõdítmény-kolostor. Ez már a második Világörökség helyszínünk ma (az elsõ a Kreml volt). I. Péter féltestvére, Szófia régens uralkodása idején sokat gazdagodott a kolostor. Akkor még nem sejtette szegény, hogy I. Péter ide fogja õt bezárni élete végéig…
A Húsvét miatt általában is minden templom nyitva volt, úgyhogy itt is meg tudtuk nézni a pirosra mázolt templomot (Uszpenszkaja-templom) és a fehér, hagymakupolásat is (Szmolenszkij-székesegyház).
A bejáratnál érdekes húsvéti süteményt árultak, vettünk is egy kisebbet (nem sejtettük, hogy a szállodában is adnak egyet kedvesen). A kolostor mellett egy kis befagyott tó is volt, amin kacsák sétáltak, a háttérben meg kontrasztnak modern felhõkarcolók.
Este még kipróbáltuk a szerencsénket a Vörös térrel, és igen, ezúttal bejutottunk. Pont alkonyatkor, a kivilágított Vaszilij templom meg a Kreml fala és tornyai igen jól néztek ki. A GUM áruházról nem is beszélve, annak minden hajlata fényfüzérrel volt kiemelve.

Másnap meglátogattuk az Arbatot, ennek az elején van egy vöröscsillag-alakú metróállomás is (Arbatszkaja). Apropó, a metrót nagyon szerettük Moszkvában. Ügyes kis RFIDs papírkártyák a jegyek, olcsó a viteldíj és át lehet szállni bárhányszor. A pénztáraknál gyakorlatilag sose kellett sorbanállni (kivéve egyszer, de akkor kerülõutat választottunk). A metróhálózat tényleg “hálózat” (kábé 11 vonal tekergõzik a város alatt), sõt van egy körpálya is. Minden állomás egy-egy gyöngyszem, szobrok, festmények, márvány, csillárok még freskó is. Nade, vissza az Arbatra. Itt találkoztunk Leninnel és Brezsnyevvel, pont a szomszéd asztalnál kávéztak. A “Mú-mú” önkiszolgáló étterem(lánc) egy nagyon jó találat volt, finomat adnak és nem túl drágán. A sok matrjóska áruház között ült egy bácsi a kis boltocskájában, végül tõle vettük a szuvenírjeinket.
Most nappal is elvetõdtünk a Vörös térre, hogy a Vaszilij templom/múzeumot belülrõl is megnézzük végre. Nagyon érdekes ez a templom-fürt — merthogy igazából ez az épületegyüttes kilenc templom egybeépítve. Innen elindultunk a Varvarka utcán, mert ott egy csomó érdekes épület álldogál. De rögtön az elején, a Vörös tér sarkán egy nagy területen csak egy nagy bontási terület éktelenkedik… De kicsit tovább tényleg szép kis templomokat és házakat találni a Kitai-Gorod városrészben. Itt van az Old English Court is, még a 16. századból.
A Politechnikai (vagy inkább ‘Mûszaki’?) Múzeum is útbaesett, jó kis szocialista tárlók, egy halom ezköz, de feliratok csak nagyon ritkán, az is csak oroszul. Azért például az ûrtechológia szoba jó volt, és az atomoknál is elidõztünk egy kicsit. Érdekes viszont, hogy Csernobilról például egy milliméternyi anyag sem szólt…

A Danilov kolostort is metróval közelítettük meg — igaz, utána a felszínen egy kicsit kóvályogtunk, mire megtaláltuk a jó irányt. De megérte, ilyen finom halas pirogot még nem ettünk, mint a kolostor büféjében Meg perszer a kolostor is szép volt. Sajnos az egyik templomba nem lehetett bemenni felújítás miatt, de a szép napsütéses tavaszi idõben ezt nem bántuk túlzottan.
A Mester és Margarita kezdõhelyszínét, a Patriarsije Prudit is felkerestük, tömve volt a park piknikezõ moszkvaiakkal.
A Tretyakov Galléria is belefért a kirándulásba, azán sétálgattunk a folyóparton, láttunk idejétmúlt szobrokat a szoborparkban, lassan máladozó Vörös Október édességgyárat, lakatfákat, gigantikus I. Péter hajósszobrot (egyike a világ legrondább építményeinek — nem szerintem, hanem utazási magazinok szerint), és még annál is gigantikusabb Ortodox templomot.
Szóval kellemes Húsvétunk volt az oroszoknál. Igazán eltörölhetnék a vízummizériát, mert amúgy nem lennének messze, többször is szívesen átruccannánk.

A képek szép nagyok, tessék rájuk kattintani, mert így csak a közepük látszik. És itt-ott még további szöveg is tartozik hozzájuk.

Egy utazási iroda intézte a vízumokat (EU-s állampolgárnak 55EUR az egyszeri belépéses, max 30 napos orosz vízum), mivel legutóbb túl sok szívás volt az orosz követséggel (ott pár napnyi sorbanállással csak 35EUR lenne). Pont jókor mentünk a birodalomba, mert 2011. május 1-tõl az oroszok ügyesen “outsource-olták” a vízumbeadást, ez újabb 21 euró költséggel jár, és gyaníthatóan lassít is a processzen… Na, megbeszéltük, hogy ügyesen keresnek szállodát is, például van a belvárosban egy Budapest nevezetû, milyen jópofa lenne. Erre mondott egy irdatlan összeget… Moszkva nem egy olcsó hely, erre számítottunk, de azért a web-korszakban nem kéne kétszerannyiért kínálni egy szobát, mint amennyiért közvetlenül a szállótól el lehetne érni… Régebben az utazási irodáknál lehetett jó és a közvetlennél olcsóbb ajánlatokat találni. Ez már vajon megszûnt?! Aztán késöbb felhívtak egy “fasza ajánlattal”, hogy kicsit kijjebb van olcsóbbért egy hotel és az ráadásul a Leningradszkaja pályaudvar mellett van, ahova majd a vonat érkezik. Ráadásul Hilton. Persze itt is pont a duplája volt a megajánlott ár, mint amit a Hilton kínált, így szépen lefoglaltam magam… Mi a túróból élnek ezek az irodák?